Szállás Rezi, szállásfoglalás, programok, látnivalók egy helyen.

útiterveim Belépés
Hétvégére
Következő nyaralásra
Egyszer megnézném

Magyarország » Zala megye » Rezi  

Rezi vár (A Gersei Pethők vára)

  • Rezi vár (A Gersei Pethők vára), Rezi

Elérhetőségi adatok
Rezi, Meleg-hegy
  Szállásfoglalás a környéken »
Ismeri a szolgáltatást?
Írjon értékelést

Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomit szikláin áll. 1236-ban zalai várföld néven emlegetik.
A korabeli források szerint IV. László király Rezi uradalmát elcseréli Tomaj nembéli Tibával annak Boldogkői uradalmáért, tőle fegyverrel ragadta el Pécz nembéli Apor. A várat valószínűsíthetően a falu tulajdonosai, Apor és Lukács építetthette, bár néhány helyen valószínűsítik, hogy a lakótornyot a Tátikát is építtető Zlaudus veszprémi püspök emeltethette.

A XIV. század elején a Kőszegieké a vár, tőlük 1321-ben Károly Róbert seregei ostrommal veszi el. Rezi várát ilyen néven először 1378-ban említi először oklevél - ekkor adományozta Nagy Lajos király a várat összes tartozékával együtt Lackfi István nádornak.

1397. febr. 27-én Zsigmond király Lackfi István nádort hűtlenség miatt lefejeztette a Kőrösi gyűlésen. Összes birtokát elkobozták. 1401-ben Eberhart zágrábi püspök és testvére kapták adományba. 1415-ben Tátikával egyetemben még az ő tulajdonában van, de a püspök halála után visszaszáll a koronára. 1421-ben 10 000 arany forint fejében Zsigmond elzálogosítja a várat és uradalmait Medvei János zágrábi püspöknek és Medvei Rudolfnak. Tőlük 1427 júniusában hatalmaskodások miatt elveszi és gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozza.

1440-ben a Pethők I. Ulászlót támogatják Erzsébet királyné ellenében, ezért az utóbbi Zágorhidai Gyögynek adományozza Rezi várát is, de ténylegesen soha nem birtokolta.

Mátyás király halála után Miksa császár trónkövetelőként fellépve megszállja a Dunántúl jelentős részét. Rezi vára is a németek kezére kerül. Kinizsi Pál foglalta vissza 1491-ben (ez volt a híres fekete sereg utolsó hadjárata). Ez után a várat jelentősen megerősítették.

Pethő János Rezibe költözését Keszthely 1548-as felégetése utánra tehetjük. 1550-ben már források is igazolják. A török időkben a népes Pethő család egyik részének Rezi volt a menedéke, a másik felének Tátika.

Rezi először 1550-ben került veszélybe, mikor a törökök Veszprém felől Tátikáig, Sümegig nyomultak előre, de ostromra nem került sor. Az 1554-es török rablóhadjárat végig pusztította a Balaton északi részét, így valószínűleg Rezit is támadták. A várat 1555-56 körül királyi parancsra megerősítették (3 méterrel megemelték az udvar falait, így azok kb. 9 méter magasak lettek).

Rezi végvárrá válása Hegyesd 1561-es eleste után következett be. 1561. ápr. 18-a előtti napokban a törökök váratlanul megjelentek Tátika és Rezi alatt, de a környék feldúlása során a várakat nem ostromolták. Hegyesd 1562-es visszafoglalása után a veszélyezettség csökkent. Giulio Turco 1571-72-es felmérése során a várat még jó állapotban láthatjuk.

1571-ben a gersei Pethő család úgy határozott, hogy az eddigi 12 helyett csupán 5 darabontot tartanak fenn Rezi várában, hiszen komoly harci szerepe nem volt. A család anyagi hanyatlása után pedig fenntartása nagy gondot jelentett, ezért a várat sorsára hagyta. Lehetséges, hogy a szomszédos Tátika 1589-es ostromakor pusztult el.

Rezi falujából táblák jelzik a várat, viszonylag jó minőségű föld-, murvás utakon közelíthetjük meg a várat. A "parkolót" tábla jelzi, innen kb. 800 méteres erdei túrával lehet elérni a szirtet, amelyen a vár romja található. Közvetlenül a vár előtt ősfás tölgyesben kiránduló, pihenő hely lett kialakítva.

Értékelések  Írjon értékelést

Nézz körül máshol is

 
Ez az oldal cookie-kat használ, hogy biztosítsa a legjobb felhasználói élményt. Rendben